A tanulmány szerint összesen 12,2 millió hektárnyi fás terület - beleértve az erdőket és az ültetvényeket - pusztult el tavaly a trópusi övezetben, döntően a mezőgazdasági termelés miatt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek szerint ugyanakkor a szélsőséges hőség és szárazság okozta hatalmas tüzek óriási erdőterületeket emésztettek fel szerte Ausztráliában, Szibériában és az Amazonas-medencében.
A GFW-t működtető washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) jelentése szerint vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a járványügyi korlátozások hozzájárulhattak az illegális fakitermelés erősödéséhez, azáltal, hogy az erdőket kevésbé védik és az emberek nagy számban visszatértek a vidéki területekre.
A növények, különösen a trópusokon élők, valamint a talaj hatalmas szénelnyelőkként működik, az emberiség éves szén-dioxid-kibocsátásának majdnem egyharmadát elnyelve. A 2020-as erdőpusztulás nyomán 2,64 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami India egész éves emissziójával megegyező mennyiség.
Brazília 1,7 millió hektárnyi őserdőt veszített el 2020-ban, 25 százalékkal többet, mint az előző évben. A pusztulás döntően az Amazonas-medencére koncentrálódott, ahol a területek egy részét szándékosan tisztították meg. A száraz időjárás miatt azonban a már korábban kivágott erdők helyén gyújtott tüzek kontrollálatlanul terjedtek. Tüzek pusztítottak a Brazíliától egészen Bolíviáig és Paraguayig elnyúló Pantanal területén. A mocsaras vidék csaknem egyharmada a lángok martalékává vált tavaly. A szakemberek szerint évtizedekbe telhet, mire a régió regenerálódik. Brazília után a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában volt a legnagyobb a pusztulás mértéke. A 2020-as évnek azonban voltak sikertörténetei is: Indonéziában 17 százalékkal csökkent az erdőpusztulás mértéke az előző évhez képest.
